Számvetés, visszatekintés, vallomás – mindegyik igaz Per
Olov Enquist Példázatok könyve című regényére. Nem idegen a svéd író előtt ez a
műfaj, Egy másik élet című könyvében tíz évvel ezelőtt már szinte mindet
elmondott magáról: vallásos környezetben töltött gyermekkoráról, falujuk
lakóiról, majd felnőttkori alkoholizmusáról. Ott is a történet egyik fontos
eleme volt egy notesz, melyet még édesapja írt tele, de halála után édesanyja
elégette. Most viszont eljuttatják hozzá ezt a jegyzettömböt, melynek csak a
szélei égtek meg, viszont hiányzik belőle kilenc lap. „Igen, ott, az el nem
égett, de hamarosan megsemmisülő lapokon van a titok, ami lassan kirajzolódik.”
A rejtély sok régi emléket felidéz benne. Miközben készül egy beszédre, melyet
a Gyülekezet Házában akar elmondani, átgondolja az életét, a vele történteket
és sok mindent máshogy lát, mint eddig. A tapasztalat és korra együtt járó
bölcsesség mellett az új információk is más megvilágításba helyezik az életét. Elmondható-e
az első szerelmi tapasztalata, melyről megeskette a nő, hogy sose beszél róla?
Enquist elmondja, mert: „De most már annyi év telt el azóta. És ilyenkor már
mindegy.” Pedig nem mindegy, az írónak főleg nem. Sokan ajánlják neki, hogy
szerelmes regényt kellene írnia, de úgy gondolja, nem képes rá. Inkább kilenc
példázaton keresztül írja meg az új nézőpontból szemlélt élettörténetét,
melyben a szerelem sokkal mélyebben benne van, mint ahogy ő azt gondolja.
Per Olov Enquist: Példázatok könyve, Szerelmes regény;
Magvető, 2017; 2999 Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése