Meddő élet

"Minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nőt érint." "A partnerük által megölt férfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a nő elkövetővé válását hosszan tartó súlyos feleségbántalmazás előzte meg a férfi részéről." Az idézetek a NANE honlapjairól valók és megdöbbentő adatokkal mutatják be, hogy ez milyen komoly probléma a mai napig Magyarországon (is). Kiss Noémi Sovány angyalok című könyvének főhőse, Lívia kórházban van, de közben várja bírósági tárgyalását. Férje meggyilkolásával gyanúsítják, illetve ez nem is csak gyanú, mivel Lívia beismerte tettét. A regényben Lívia megpróbálja utólagosan elmesélni életét, összerakni a mozaikokból, hogyan siklott ki végérvényesen az egykori lángoló diákszerelem. A bántalmazó kapcsolat mellett fontos téma a rendszerváltás előtti magyar valóság, a versenysport világa, és a meddőség is. A rideg kórházi légkörben az ügyvéd kérésére végiggondolja és leírja életének fontosabb pillanatait, és az időben és térben csapongó történetekből kirajzolódik egy átlagos élet. Először halványan, majd egyre erőteljesebben jelennek meg azok a sarokkövek, mely a tragikus vég felé mutatnak. A meddőség okozta folyamatos testi és lelki trauma ábrázolása talán a regény legmegrázóbb része. Naturális, őszinte és sokkoló, melyen Lívia keresztül megy. Nehéz eldönteni, hogy kegyetlenül őszinte vagy őszintén kegyetlen a gyerektelenség okozta bánat leírása. Hogy van-e kiút a kudarcok labirintusából és kik a sovány angyalok, a regény végére kiderül.

(Kiss Noémi: Sovány angyalok, Magvető, 2015; 3290 Ft)

Titkok máglyái

  

Érdemes volt kilenc évet várni Dragomán György új könyvére, a Máglya című regény minden szempontból méltó folytatása a szerző Fehér király című novelláskötetének. A mű helyszíne valószínűleg most is Románia, a rendszerváltás időszaka. Nagyon kevés konkrétumot szerepel a könyvben, de a személyi kultuszban „imádott” tábornok kivégzése és néhány tipikus kifejezés (pl. a szekusok) utal a helyre és az időre. Emma, a 13 éves kamaszlány monológjából tárul elénk a történet, az ő és a családja múltja és jelene. A nyitó képben a nevelőintézeti igazgatónő hívatja magához a kislányt és bemutatja neki számára eddig ismeretlen nagymamáját. Emma azért került intézetbe, mert néhány hónappal korábban autóbalesetben elveszítette szüleit. Gyászát a külvilág felfordult eseményei még inkább felkavarják. A nagymama egész személye, és hogy magával akarja vinni, először ellenérzést vált ki belőle, de utána felkelti az érdeklődését az idős hölgy varázslatos lénye és vele megy. Egy új, számára idegen városba érkezik, ahol először semmit sem ért. Mindenki mást mond a nagyszüleiről, a szüleiről, és saját magának kell kiderítenie az igazságot a családjáról, és a múltjukról. A nagymama varázslatai, a közösen megtartott rituálék hamar felnyitnak előtte egy addig ismeretlen világot. A nemrég meghalt nagypapa nem nyugvó szelleme, az állatok jelenléte, és mindkettejük által űzött hétköznapi kis varázslatok a házat teljesen ellentétessé teszik a külvilággal - ahol a diktatúrából kitörő társadalom keresi az útját és ahol megjelent a vadkapitalizmus. Több fontos mellékszál van a regényben (különös tekintettel a nagymama fiatalkorára) és számtalan pótolhatatlan mellékszereplő. Dragomán György ismét remekművet alkotott - kötelező olvasmány azoknak, akik emlékeznek ezekre az időkre és azoknak is, akik nem.

(Dragomán György: Máglya; Magvető, 2014; 3990 Ft)

Mesekönyv felnőtteknek

A legrégebbi irodalmi műfaj a mese. Több száz éve, még az írásbeliség megjelenése előtt kezdték használni ezt a formát az emberek, hogy a megszerzett tapasztalataikat átadhassák egymásnak. Apáról fiúra, szájról szájra terjedtek a történetek. Nagyon érdekes, hogy a világ különböző tájain hasonló témában és tanulsággal maradtak fent a mesék. Boldizsár Ildikó eleinte elméletben foglalkozott a mesékkel, majd tapasztalatai alapján kifejlesztette a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, mely szerint nincs olyan élethelyzet, melynek ne lenne mesebeli párja. Ha valaki egy konkrét problémával szembesül az életben, a megfelelő mese segítségével saját maga is útmutatást kaphat a helyes út, a megoldás megtalálásához. A terápiás foglalkozások mellett nyomtatásban is megjelentek a mesék. A „Mesék boldog öregekről” című könyv a sorozat hetedik, egyben utolsó kötete. A nőkről, férfiakról, anyákról, apákról és testvérekről szóló történetek után most az idősek kerülnek a középpontba. Nagyon gazdag gyűjteményt kapunk: a magyar, japán, norvég vagy akár jávai mesék tematikusan vannak csoportosítva. Az „Öregkor becsülete” vagy az „Anyókák – apókák” a hasonló témájú történeteket gyűjti össze. Ugyanaz a témájú mese olvasható Mátyás királyt főszereplőül választva vagy egy egyszerű bolgár meseként.

A szerkesztő ajánlása szerint az időseken túl azoknak szól a kötet, akik életük délutánját szeretnék szépen megélni. De mindenki másnak is hasznos olvasmány, hiszen a tapasztalatnak és bölcsességnek sokkal inkább becsülendő értékeknek kellene lennie manapság.

(Mesék boldog öregekről; szerkesztette: Boldizsár Ildikó; Magvető 2014; Ára: 2990 Ft)

Családi titkok Afganisztánból

Ha az „utca emberének” felteszik a kérdést, hogy mit tud Afganisztánról, valószínűleg csak néhány, nem túl fontos dolog jut eszébe. Talán az ott készült szőnyegek, egy kutyafaj meg mintha lett volna háború is nemrég? 

Nem csoda, hogy az egész világon hatalmas sikert aratott Khaled Hosseini Papírsárkányok című könyve, mely fellebbenti a titkot erről a távoli és számunkra idegen világról. Az eddig húszmillió példányban eladott regény főhőse a félárva Amir, aki elmeséli gyermekkorát, hogy miért szakadt meg Haszannal, a szolgálójuk fiával a barátsága, hogyan menekültek el az oroszok bevonulásakor Amerikába és miért ment vissza felnőttként az akkor már a tálibok uralta országba. Amir gyerekkora a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején számára idillikus volt Afganisztánban, jólétben éltek gazdag és felvilágosult édesapjával, Babával. Ezzel ellentétben az iskolában elkezdik sulykolni, hogy a hazarák, akik síita vallásúak alacsonyabb rendűek a pastuknál, akik szunnita muzulmánok. Amir pastu, de édesapja nem követi a bigott vallási előírásokat, fogyaszt alkoholt, családtagként bánik hazara szolgálóikkal és egyetlen bűn létezik szerinte, a lopás. 

A politikai változások nem kedveznek a család liberális felfogásának, az orosz megszálláskor Amerikába vándorolnak ki. Az emigráció évei alatt Amir és édesapja között sokkal szorosabb érzelmi kapcsolat alakul ki és talán ez is szerepet játszik abban, hogy mikor családjuk legfontosabb barátja telefonál Afganisztánból, Amir útra kell, hogy megpróbálja jóvátenni azt a bűnt, mely évek óta nyomja a lelkét. A regény utolsó része a legmegrázóbb: a főhős utazásakor olyan dolgokat él át, mely egy nyugatabbra élő embernek elképzelhetetlen. „Nagyon sok gyerek van Afganisztánban, de nagyon kevés gyerekkor.” Csak remélhetjük, hogy sok valódi Amir is megpróbál ezen változtatni.

(Khaled Hosseini: Papírsárkányok; Libri Kiadó, 2013)

Szülinapi cicák a konyhában

A magyar irodalomban mindig is kiemelt szerepe volt a gyermekeknek szóló műveknek. Szerencsések vagyunk, mert számtalan kitűnő irodalmárunk foglalkozott az ifjúságnak szóló versekkel, mesékkel. Volt, aki saját akaratából – például Janikovszky Éva -, volt, aki kényszerből, mert mást nem jelentethetett meg, mint például Kormos István. Van, aki a családi állapota miatt kezdett ezzel a témával foglalkozni: például Szabó T. Anna. 

A kortárs költőnő első kötetei felnőtteknek szóltak, de miután gyermekei megszülettek, bővült a megverselt témák köre. A Tükörcicák című könyve az igényes gyerekirodalom egy újabb darabja. Az érdeklődő hároméves is kedvét lelheti benne (és ebben hatalmas szerepe van Maul Ági kedves és a szöveghez tökéletesen illeszkedő rajzainak), de az olvasással ismerkedő kisiskolásnak is kitűnő lehetőség a gyakorlásra. A történet szerint egy cica testvérpár Cila és Laci, segítenek Püspökkenyér bácsinak, hogy megünnepelhessék a cukrász ikreinek születésnapját.

„A bácsi szól: Most munkára!

Kis segítség kell nekem!

Elmondom, hogy miről van szó:

van két drága gyermekem,

ikrek, mint ti:

Ma még csak 10 évesek,

holnap lesz a szülinapjuk,

a cukrászuk én leszek!

11, az dupla egyes,

mint a két lány: egyforma.

Jó lenne, ha a tortájuk

mihamarabb megvolna!”

Az igényes rímek sokszor formabontóak, mind nyelvileg, mind vizuálisan. A fülbemászó sorok néhány olvasás után megragadnak a gyerek és a szülő fülében is. Elmondása szerint a költőnőt saját, Gofri nevű macskájuk ihlette meg, de a cicapár felidézheti egy kifejezetten eleven testvérpár viselkedését is, ahol a szeretettől a veszekedésig bármi megtörténhet, akár egy pillanat alatt. A szülők egy újabb gyerekkönyvet vehetnek kezükbe, mely nem csak a gyerekeknek okoz majd vidám perceket.

(Szabó T. Anna: Tükörcicák, Tessloff Babilon Kiadó, 2013)

Macskás és szerelmes könyv

Lángh Júlia új regényének a címe egészen pontosan tükrözi a témát: Macskák és férfiak. A három síkon elmesélt élettörténet fő témái egy jelenkori szerelem, egy-egy múltbéli férfi története és a mindennapok történései, melyben nagy szerepet játszanak az írónő kedvenc macskái. A folyamatosan váltakozó témák egyedi ritmust adnak a műnek, de ez cseppet sem zavaró, hamar megszokjuk a lüktetést. Akár a hetvenes évek fővárosában vagyunk, akár napjaink egy kis falujából mesél szüreti történeteket, mindegyik otthonos hangulatot ad. Különleges a könyv műfaja is: tekinthetjük sajátos önéletrajznak, amely konkrétumok nélkül idéz fel egy gazdag élettörténetből fontos részeket. Némileg eltávolodik Lángh Júlia eddig megjelent írásainak stílusától, ez most nem regény, inkább egy kicsit filozofikus memoár, de nagyon jó olvasni. Néha elgondolkodik az olvasó, néha elérzékenyül, vagy zavarba jön, vagy teljesen együtt érez. Néha olvasás közben leteszi a könyvet, és egy ideig még ízlelgeti az épp elolvasott mondatot. "Szerintem kell a lelki egészséghez némi derű, kis jóhiszeműség, jóindulat." – írja egy helyütt, és ez a hozzáállás, ez a hangulat keresztüllengi az egész művet. Érdekes, ahogy összehasonlíthatjuk a régi szerelmekhez és a mostanihoz való viszonyulását. Az „építész”, aki a jelenben tűnik fel, teljesen más érzelmeket vált ki belőle, mint a „kígyóbűvölő” vagy más férfi a múltból. A macskákkal sokkal konzekvensebb a kapcsolata, Csiri közel 20 éve a társa, és a pontos leírásokból és az iránta áradó szeretetből választ kapunk arra is, hogy a könyv címében miért a macskák szerepelnek az első helyen.

(Lángh Júlia: Macskák és férfiak; Magvető Kiadó, 2014, 2990 Ft)

Betűk mögé bújva

Daniel Kehlmannt a kortárs német irodalom csodagyerekének tartják. Világszerte hatalmas sikert aratott eddig megjelent regényeivel. Az első műve kiadásakor csak 22 éves volt, és még most sincs negyven. F című regényének témája és szerkezete kissé formabontónak tűnik, de miközben olvassuk, minden rész értelmet nyer és egy tökéletesen megkomponált szerkezetű, ráadásul izgalmas és humoros könyvet kapunk. Egy interjújában az mondta az író, hogy ez a műve egy családregény, olyanoknak, akik nem szeretik a családregényeket. Rögtön az első oldalakon megismerkedhetünk a főszereplőkkel: 1984-et írunk, Arthur Friedland fiaival, Martinnal, Iwannel és Eric-kel egy hipnotizőr előadására mennek. Arthurt ellenkezése ellenére felhívja a műsorban a színpadra az előadó, majd a műsor után hazaviszi a gyerekeit, és évekre eltűnik és legközelebb sikeres íróként hallanak felőle. A három fiú sorsát befolyásolja az apa nélküli gyerekkor: mindhárman más életet élnek, mint amit elképzeltek, megterveztek maguknak. Martinból katolikus pap lett, aki inkább a Rubik-kockájával foglalkozik, mint a rábízott hívőkkel. Eric pénzügyi szakember, aki egyre kimerültebb a rengeteg munkától és gyógyszereken él. Iwan festőnek tanult, de egy másik festő hagyatékának (elég sajátos) gondozójaként lesz híres. A történet egy napját mindhárom fiú szemszögéből megismerhetjük, és ez a fordulópont, utána minden megváltozik. Kehlmann egyedi stílusába belefér a katolikus hitről való filozofálgatástól kezdve egy mentálisan zavart ember gondolatainak bemutatásáig sok minden. Sokrétű történet, ahogy a címe is többféle jelentéssel bírhat: F, mint família, vagy a vezetéknevük kezdőbetűje, vagy a regénybeli apa első könyvének főszereplője? Bármelyik lehet. Az író nem véletlenül kapta meg a Thomas Mann-díjat, tehetsége ebben a könyvében is megjelenik.

(Daniel Kehlmann: F; Magvető Kiadó, 2014, 3290 Ft)