Nagy utazásra visz minket Delia Owens regénye, mely Ahol a folyami rákok énekelnek címmel jelent meg magyarul. A jelenleg már 71 éves (!) írónő első szépirodalmi írását komoly természettudományos pályafutása után adta ki, honlapjáról kiderül, hogy 23 éven át figyelte meg Afrika elhagyatott részein az állatvilágot. Ez idő alatt írt munkáiban megjelenő természetábrázolásért elnyerte a John Burroughs Award-ot. Bár jelenleg Idaho-ban él, tökéletesen bemutatja az ország másik részén fekvő észak-karolinai lápvilágot, ami nem csoda, mivel gyermekkorában a közeli Georgia-ban éltek. Számos saját élményt és tapasztalatot ír meg a regényben, melyből már hétmillió példányt adtak el világszerte. A történet Amerika egyik ritkán lakott tengerparti-lápvidéki részén játszódik az ötvenes-hatvanas években. A főszereplő Kyával (teljes nevén Catherine Danielle Clark) hatéves korában találkozunk először, mikor elhagyja őt édesanyja, majd nagyobb testvérei is megszöknek a mérgező családból. Végül egyedül marad alkoholista, agresszív apjával a lápvidék közepén álló komfort nélküli házukban. A túlélését segíti, hogy amíg otthon volt korban hozzá legközelebb álló testvére, mindent megtanított neki a körülöttük fekvő lápvilágról, mely biztosította számukra a túléléshez szükséges élelmiszereket. A kisvárostól több kilométerre éltek, csak időnként mentek oda petróleumot vagy kukoricadarát vásárolni. A városiak mindig is lenézték a „mocsári prolikat”, Kya hamar megtanulta, hogy hogyan tűnjön el a kíváncsi tekintetek elől. A Lápi Lánynak csúfolt Kyának csak néhányan segítettek, közülük bátyja barátja, Tate, aki megtanította olvasni. A felserdült lányt a szerelem mozdítja ki magányából, de a történet fordulatai viharként csapnak át életén, és sodorják újabb és újabb megpróbáltatások felé. „Miért a sérülteknek, a még mindig vérzőknek kell magukra vállalni a megbocsátás terhét?” Konkrétumokról nem tudok anélkül írni, hogy ne szpoilerezzek, így inkább a regény erősségeit említeném: a természet csodálatos leírását, a finoman bemutatott érzelmeket, a helyi állatvilág tökéletes ismertetését és egy elzárva, magányosan élő fiatal lány ábrázolását. A lassan folydogáló történet több csavarral ér véget. Miután lecsillapodott az utolsó sorok olvasása utána a pulzusunk, elkezdhetünk gondolkozni, hogy hogy állunk mi az előítéletekkel, az elfogultsággal, az erkölcsi alapokkal. Mi a fontos a tudásnál: az iskolai végzettség vagy az ismeretek elsajátítása? Ki védi meg azt, aki a törvényen kívül áll? Komoly leckét ad ez a könyv minden olvasónak.
