Egy negyvenéves férfi sok szempontból élete legjobb
időszakában van. Már nem éretlen fiatal, hanem ereje teljében van és
összegyűjthetett annyi élettapasztalatot, hogy bölcs világlátással rendelkezzen.
Jónás Tamás költő Törzs című kötetében megjelent versei ezt a komoly, érett
érzést sugallják. A költő életútját tekintve sok mindent átélt: Ózdon
született, majd egy kis faluban lakott négyéves koráig, mikor nevelőszülőkhöz
került, mert szülei adósság miatt börtönbe kerültek. Cigány származását soha
nem titkolta, de identitásának csak egy része ez. Középiskolai tanárai
figyeltek fel tehetségére és azóta ír verseket. A tehetsége mellett egyetemi
tanulmányai is hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a művek ennyire szépek és
mívesek. Tökéletes a formájuk: legyen szonett vagy népdalt idéző négysoros, a
legutolsó betűig minden a helyén van. A könnyedség inkább a nyelvi
megformálásban szerepel, a választott témák komolyak. A családi kapcsolatok, a
múlttal való szembenézés sok régi emléken keresztül tör a felszínre. Mintha
terápia lenne az írás – a költőnek és az olvasónak is szembesítés. Például A
tudat fája című versben feltett kérdésekre is jó lenne tudni a választ.
Marad-e szégyen az a szégyen,
amire büszke, aki érzi?
Mit is jelent a semmiségem?
Marad-e az, ha sír, a férfi?
Nyilvános kudarccal dicsekedni
lehet-e igazi, bátor eset?
Meg lehet még az almát enni,
ha a fájától messze esett?
A XX. század klasszikus magyar költőinek szellemi örököse
Jónás Tamás. Megérett erre a nehéz feladatra.
Ps.: Nagyon jó kezdeményezés volt a Magvetőtől a Időmérték című sorozat - eddig még az összes általam olvasott kötete remek volt.
(Jónás Tamás: Törzs; Magvető, 2016, 1990 Ft)
