"Soha már"

Ha szeretnénk bizonyítékot az időutazásra, olvassuk Edgar Allan Poe műveit. Szerintem vagy a jövőből jött, vagy egészen egyszerűen zseni volt.

Legalább kétszáz évvel megelőzte korát. Olyan hatást gyakorolt az irodalmárok utána következő nemzedékeire, mely még ma is érezhető. Az első amerikai író volt, aki hivatásának tekintette írói munkáját, és ebből a megélhetését is fedezni akarta. Nagyon rövid időszak, negyven év adatott neki, de ez a négy évtized nagyon kalandos és termékeny volt. Szülei korán meghaltak, nevelőszüleivel ambivalens viszonya volt (tőlük származik középső neve). Egyetemi tanulmányait félbehagyta, katonáskodott, majd újságíró volt több lapnál. Versek mellett novellákat írt, a forma nem annyira számít neki, mint a tartalom – amelyről azonnal felismerhetővé válik. Misztikus és félelmetes, néha horrorisztikus, némi gunyoros humorral megspékelve. Vádolták alkoholizmussal, őrültséggel, különböző betegségekkel – de nem lehet tudni, hogy ezek hatására írt ennyire zseniálisan, vagy a meglévő tehetségét próbálta pótszerekkel kezelni. A kút és az inga című novellájában a főhőst halálra ítéli az inkvizíció a spanyol Toledóban. Egy kútszerű helyen ébred, és rettegés tölti el a közeledő haláltól. Lassanként felfedezi a helyet, és egyik hátborzongatóbb helyzetből kerül a másikba. Annyira tényszerűen írja le a földöntúli félelem és az életerő összecsapásának minden stációját, hogy összeszorult gyomorral olvassuk a novellát, és minden erőnkkel drukkolunk a főhősnek, akiről semmit sem tudunk: se a nevét, sem azt, hogy mit követett el. A patkányos rész után azt hittem, hogy ennél durvábbat nem tud kitalálni, de igen, tud. Ráadásul annyira arányosan, jól adagolva írta meg Poe, hogy most is ugyanolyan libabőrős hatást gyakorolt rám, mint mikor gimnazistaként olvastam. „Nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.” Poe-t olvasva eldőlt.

Poe művei ingyen letölthetőek az MEK OSZK oldaláról: http://mek.oszk.hu/03500/03575/