Jodie Picoult Vezeklés című
regénye más, mint az írónő eddig megjelent húsz regénye. Más a témája, más a
szerkezete és nem tűnnek fel benne a szokásos helyszínek, mint például a
bíróság vagy a rendőrség. Ez egy cseppet sem von le a mű értékéből, sőt. Most
is több szálon fut a cselekmény, de nagy az időbeli különbség a történések között. Az egyik főszereplő
Sage Singer, huszonéves pék, aki nagyon nehezen tudja feldolgozni édesanyja két
évvel ezelőtti halálát, saját sebhelyes arcát és Adammal, egy nős férfival való
viszonyát, melyből képtelen kiszállni. Főszereplő Minka is, Sage anyai
nagyanyja, aki lengyel zsidóként túlélte a II. világháború szörnyűségeit és
utána Amerikába menekült. A harmadik szemszög Joseph Weberé - vele Sage egy
terápiás csoportban ismerkedik meg, és barátságot kötnek – és aki egyszer csak
bevallja a lánynak, hogy náci tiszt volt. Végül a nácivadász Leo Stein
gondolatai is megjelennek egyes szám első személyben. A regényben komoly
szerepet kap egy másik regény is ("regény a regényben"), egy régi rémtörténet a lengyel upiorról, a
vérszívó szörnyről.
Ez a mű nem egyszerűen egy
holokauszt történet, bár javarészt a negyvenes években, Lengyelországban és
Németországban játszódik és nagyon hitelesen tárja elénk az akkor megtörtént
borzalmakat. A múlt történései és a jelen a reflexiói számos erkölcsi kérdést
vetnek fel, és az olvasónak kell megküzdeni a feltett kérdésekkel. A
süteményreceptek mellett komoly útravalót is kapunk a történet nagy meglepetést
okozó végén. „A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az
emberekről szól, akik kitöltik közöttük a teret.”
(Jodie Picoult: Vezeklés;
Athenaeum Kiadó, 2013, 3490 Ft)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése