2021 – harmincezer oldal

Idén nem írtam túl sok ajánlót, pedig elolvastam 105 könyvet, mely összesen 30.192 oldalt tett ki (kösz Moly a pontos statisztikát!). Az írás folyamatosan jelen volt a mindennapjaimban, ha valaki kíváncsi, hogy mi minden mást írtam, elolvashatja itt.

De vissza a könyvekhez és az ajánlókhoz – 2021-ben csak 17 ajánlót posztoltam, de a többi 88 könyv között is sok említésre méltó volt. A teljes lista helyett álljon itt néhány különleges kötet.

A legrégebben a könyvespolcomon álló és olvasásra váró könyvem

A kilencvenes években a körúton sétáltunk egy barátommal, és betértünk egy alagsori könyvlerakatba. Nagyon sok jó vételhez lehetett hozzájutni fillérekért, érdemes volt böngészni a sorok között. Akkor az egyik szerzeményem Örley Istvántól A Flocsek bukása volt. Hiába érdekelt az a szerző, akiről Ottlik Medve alakját mintázta Az iskola a határon-ban, de évekig (vagyis inkább évtizedekig) nem kezdtem hozzá. Idén végre levettem a polcról, és nem is értettem, hogy eddig miért nem olvastam el. A kötet két részből áll, a fiatalon elhunyt író nagyon kevés fennmaradt novelláját újságokban megjelent kritikái követik. A novellák között van néhány tényleg zseniális, például a kötet címadója, de több másiknál is olyan szereplőket vagy hangulat teremtett, ami olvasás után is veled marad. A kritikáit olvasva még jobban sajnáltam, hogy ennyire fiatalon és tragikusan veszítette életét. Az általa kiválasztott szerzők fele ma már klasszikus (Kosztolányi, Babits, Márai), néhányan nem kerültek a magyar irodalom csúcsára, de ez nem Örley-n múlott. Nagyon szépen állít nekik emléket. Van néhány telitalálat jellemzése, például Máraival kapcsolatban, hogy „Ő, aki nemrég még a lázadás volt, lassan már-már divatos íróvá válik; ennek az állapotnak a veszélyeivel is meg kell ismerkednie.” Elismeréssel ír Kaffka Margitról, bár mint női író kezeli, ez a hozzáállás ma már kicsit furcsa. Nagyon széleslátókörű, megemlíti Pirandellót és Fauknert is egy-egy elemzésében. Könnyen és jól írt, bármi is volt a témája. Annyira jó lett volna, ha nem ott és akkor robban a bomba, és Örley is bekerül az irodalom tankönyvekbe. Bár van egy olyan érzésem, hogy ő az egyenes és nem megalkuvó természetével nem csatlakozott volna a kormányon levő hatalomhoz, de legalább az asztalfióknak írt volna.

A legvastagabb elolvasott könyv

Két könyvet említenék: 718 oldalas Carsten Jensen Mi, vízbefúltak című regénye és Donna Tarttól Az Aranypinty ami 798 oldal volt. Mivel az Aranypinty sokkal ismertebb, inkább az előbbiről írok. Eddig nem sokat tudtam sem Dániáról, sem a tengerészetről, de igazából nem is erről szólt a könyv, hanem az emberi lélekről. A 19. századtól induló történet egy család életét követi végig, mondhatni hét tengeren át. A szegénység és elnyomottság, a remény és a tudni vágyás sajátos elegye mutatkozik meg a szereplők sorsában, a technikai fejlődés aranykorában és a történelmi viharok között.

Sorozatok

Ebből több is volt, eleve szeretem a regényeket, ha egy történet több kötetben folytatódik, az még jobb. Elena Ferrante A nápolyi regények négy kötete jól megírt történet, de nekem nagyon szomorú volt, hogy nem is olyan rég még teljesen természetes volt, hogy ilyen élete volt a nőknek. A gyerekeknek/kamaszoknak szóló könyvek közül Rick Riordan Percy Jackson és az olimposziak, majd az Olimposz hősei öt-öt kötetét faltam ki. Miután elolvastam, megértem, hogy miért unalmas a mai gyerekeknek Karl May vagy más, pár évtizede még kedvelt szerző. Riordan remek módon szövi a történeteket, pont jól használja a görög és a római mitológia alakjait és történeteit, jól keveri a mai kor tinijeinek életével. Minden regény nagyon pörgős, mintha eleve filmforgatókönyveket írt volna.

A legjobb elsők

Vannak olyan szerzők, akiket illik ismerni, de én most először találkoztam velük. Ilyen például Charles Bukowski. Tőle idén a Ponyvát olvastam, de biztos sorra kerül a többi könyve is, nagyon tetszett. Veres Attila Éjféli iskolák című kötete pedig a weird irodalomból volt az első olvasmányom, mint mondjak, beszerzem a többi könyvét is.

 A legszomorúbb könyv

Többen is versenyeznek ezért a „győzelemért”. Az erős mezőnyben szerepel például Fredrik Backman: A hazafelé vezető út minden reggel egyre hosszabb – elolvashatjuk, hogyan rombol szét egy embert a demencia, és ezt hogyan tudja rengeteg szeretettel kezelni az unokája. Jászberényi Sándor A varjúkirály című kötete is letaglóz, de mégis muszáj elolvasni, ha szembe akarunk nézni a jelen leginkább eltakart és szőnyeg alá söpört problémáival. Ha külön jelezném, hogy melyik kötet olvasásakor sírtam a legtöbbet, az biztos, hogy F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye lenne. Egyébként meg a legszomorúbb általam olvasott könyv idén Borbély Szilárd: Nincstelenek című regénye volt.

 A legvidámabb könyv

Ha már volt a legszomorúbb, kiválasztom a legvidámabbat is. Hartay Csabától idén három könyvet olvastam: a Rajongók voltunk, A lerepül a hülye fejetek és a Nem boci. (Egy tavalyi olvasásról meg végre megírtam az ajánlót.) Kortársaként nekem nagyon jó olvasni a kamaszkorunk időszakáról, otthonosak a Lerepül… történetei, ismerősek a ruhák, az autók, ételek, az életérzés, szinte minden. A Nem boci egy tehenészet vezetőjének „szösszenetei” a munkatársaktól a napi problémákig mindenféle témában, olvasás közben volt, hogy annyira nevettem, hogy folytak a könnyeim. Közben ott van Mélymagyarország is a lapokon, ott van a szüleinkkel való kapcsolatunk, a munkás hétköznapok és a szorongós ünnepek is.

 Egy újra felfedezett műfaj

Az esszé. Ebben nagyon szerepe volt Spiró Györgynek, aki szerintem az egyik legsokoldalúbb kortárs szerző. A Mikor szabad ölni? című kötet sok érdekes és magával ragadó történetet mutat be, a stílusa néha olyan, mintha a szerző ülne velünk szemben és kötetlenül beszélgetnénk a témáról, néha pedig mintha egy egyetemi előadást hallgatnánk.

 A legjobb ismeretterjesztő könyv

Ebben a kategóriában nem túl sokat olvastam, de Giulia Enders: Bélügyek című könyve mindenképpen nyert. Komoly dolgokról ír a szerző, könnyen emészthetően. Erre a kötetre senki sem mondhatja, hogy sz.rt sem ér. 😊

 Kamaszoknak szóló könyvek

Ezek közül bezzeg többet is olvastam, a nyertes pedig Mészöly Ágnestől a Fekete nyár. Nagyon tanulságos szülőként is betekinteni a kamaszok zártnak tűnő világába.

A kedvenc angol nyelvű olvasmányom

Melinda Leigh Right Behind Her vagyis a Bree Taggert sorozat 4. kötete volt talán. Az írónőtől kedvelem a She Can szériát is. Nem túl bonyolult nyelvezettel írt krimikről van szó, szerethető szereplőkkel és megfelelő számú csavarral a történetben.

 Mi mást kívánhatnék jövőre, mint jó egészséget, sok boldogságot, és hogy olvassatok mindennap! 😊