Hóhér a szomszédból

Szvoren Edina novelláskötete, Az ország legjobb hóhéra sokban hasonlít az eddig megjelent műveire. Ugyanúgy hétköznapi jeleneteket elevenít fel, hétköznapi emberek a szereplők és mégis különleges az összes történet. Minden novella tartalmaz egy-két furcsa, szinte bizarr, nem várt fordulatot. Jó példa a varrodában dolgozó Trifánné, aki anyagkalulátorból csúszott le rongyszedővé, fia mellett élettársa és édesanyja tölti el boldogtalansággal és miattuk bünteti magát - elég sajátos módon. A címadó novella a mesélő szomszédjában lakó családról szól, ahol az apuka a büntetésvégrehajtásban dolgozik, és azt is kitűnően csinálja, mint ahogy mindent. A gyerektelen szomszédasszony szemszögéből a hóhér élete tökéletes, még a lomtalanításkor is hibátlan állapotban lévő tárgyakat tesznek ki, ellentétben a mesélővel, aki szégyenkezik nemrég elhunyt, az utolsó időben már nagybeteg édesanyja kidobásra szánt hagyatéka miatt. Sokféle szereplő bőrébe bújik az írónő, minden novella tartogat meglepetést abban, hogy éppen kinek a szemszögéből látjuk a történetet. Ami hasonló, az a stílus és a nyelvezet. Pattogós, kemény mondatok követik egymást, minden jelzőnek, minden határozónak szerepe és jelentése van. A novellák rövidek, de a tartalmuk maradandó. Miután becsuktuk a kötetet, még felrémlenek a pontosan megrajzolt szereplők és mi kereshetjük tovább az általuk feltett (vagy fel sem tett) kérdésekre a választ.

(Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra; Magvető, 2015; 2990 Ft)