A családi legendáriumunk szerint kisbaba koromban, ha
babakocsiban tologattak az utcán és elment felettünk egy repülőgép, mindig
keservesen sírva fakadtam. Bár biztos, hogy nem ismerte a családom a „transzgenerációs
szemlélet” fogalmát, de mégis azzal magyarázták a dolgot, hogy mindkét szülőm a
II. világháború vége felé született, harcok, bombázások, menekülések közepette
és akaratlanul is átadták nekem a félelmet a repülőgép zúgásától.
Orvos-Tóth
Noémi Örökölt sors - Családi sebek és a gyógyulás útjai című könyve ugyanerről
a témáról szól: hogyan tudunk saját életünkön javítani azzal, hogy szembe
nézünk felmenőink sorsával, történeteivel. Általában úgy visszük tovább ezeket
a viselkedésmintákat, hogy nem is tudunk róluk, esetleg akkor eszmélünk, ha már
mindenféle fizikai tünetet okoznak a pánikbetegségtől a rosszindulatú
daganatokig.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológusként sokféle embernek
segített, könyvében minden főbb gondolatot megtörtént esetekkel mutat be. Mert
generációkról generációkra nemcsak a porcelán étkészlet és a beigli recept
öröklődhet, hanem félelmek, kényszerek és rossz döntések is. (A szépirodalomban
is sokat foglalkoznak ezzel a témával, Grecsó Krisztián Vera című regénye erről
is szól.) Pedig ez nem egy megváltoztathatatlan ördögi kör, mert
családfakutatással és a még élő rokonokkal való beszélgetéssel és egy nagy
elhatározással szembe nézhetünk azzal, hogy mi az, ami nem a miénk és mégis
mázsás teherként cipeljük magunkkal. A könyvben külön fejezet foglalkozik a
leggyakrabban előforduló problémákkal: ha nem várt gyerekként születik valaki,
vagy ha nem örülnek a nemének, vagy ha egy korábban született testvér meghalt.
Sok családban ott van a veszteség, legyen az anyagi vagy egy elköltözött,
eltűnt családtag, de örök traumát hagy egy nőnél a megerőszakolása is. A másik
oldal is nagyon fontos – a tabuk feloldása és szembenézés a múlttal. „Hány meg
hány családban van még nejlonba csomagolva, eltakarva, elrejtve az igazság!
Hány meg hány ember megy úgy haza, hogy esélye sincs megmutatni magát azoknak,
akikkel elvileg a legbizalmasabb viszonyban kellene lennie. Milyen sokaknak
eszükbe sem jut beszélni a félelmeikről, fájdalmaikról, hányan nem tudják
megosztani az övéikkel a legmélyebb aggodalmaikat sem. Ahogy Virginia Satir, a
világhírű családterapeuta mondta, a családok többsége hírből sem ismeri a nyílt
kommunikációt. Nem mondják ki azt, amit éreznek vagy gondolnak, ha pedig
érzelmileg megterhelő helyzetbe kerülnek, akkor inkább támadnak, védekeznek,
okoskodnak, vagy kilépnek a helyzetből.”
A fejezetek végén összegyűjtött
kérdések segítik azokat, akik elindulnak az önismeret ezen göröngyös útján.
Mert ez az út nemcsak a mi életünket fogja megkönnyíteni, hanem a gyerekeinkét
és a további generációkét is.
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors; Kulcslyukkiadó, 2018; 3360
Ft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése