Mesekönyv felnőtteknek

A legrégebbi irodalmi műfaj a mese. Több száz éve, még az írásbeliség megjelenése előtt kezdték használni ezt a formát az emberek, hogy a megszerzett tapasztalataikat átadhassák egymásnak. Apáról fiúra, szájról szájra terjedtek a történetek. Nagyon érdekes, hogy a világ különböző tájain hasonló témában és tanulsággal maradtak fent a mesék. Boldizsár Ildikó eleinte elméletben foglalkozott a mesékkel, majd tapasztalatai alapján kifejlesztette a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, mely szerint nincs olyan élethelyzet, melynek ne lenne mesebeli párja. Ha valaki egy konkrét problémával szembesül az életben, a megfelelő mese segítségével saját maga is útmutatást kaphat a helyes út, a megoldás megtalálásához. A terápiás foglalkozások mellett nyomtatásban is megjelentek a mesék. A „Mesék boldog öregekről” című könyv a sorozat hetedik, egyben utolsó kötete. A nőkről, férfiakról, anyákról, apákról és testvérekről szóló történetek után most az idősek kerülnek a középpontba. Nagyon gazdag gyűjteményt kapunk: a magyar, japán, norvég vagy akár jávai mesék tematikusan vannak csoportosítva. Az „Öregkor becsülete” vagy az „Anyókák – apókák” a hasonló témájú történeteket gyűjti össze. Ugyanaz a témájú mese olvasható Mátyás királyt főszereplőül választva vagy egy egyszerű bolgár meseként.

A szerkesztő ajánlása szerint az időseken túl azoknak szól a kötet, akik életük délutánját szeretnék szépen megélni. De mindenki másnak is hasznos olvasmány, hiszen a tapasztalatnak és bölcsességnek sokkal inkább becsülendő értékeknek kellene lennie manapság.

(Mesék boldog öregekről; szerkesztette: Boldizsár Ildikó; Magvető 2014; Ára: 2990 Ft)

Családi titkok Afganisztánból

Ha az „utca emberének” felteszik a kérdést, hogy mit tud Afganisztánról, valószínűleg csak néhány, nem túl fontos dolog jut eszébe. Talán az ott készült szőnyegek, egy kutyafaj meg mintha lett volna háború is nemrég? 

Nem csoda, hogy az egész világon hatalmas sikert aratott Khaled Hosseini Papírsárkányok című könyve, mely fellebbenti a titkot erről a távoli és számunkra idegen világról. Az eddig húszmillió példányban eladott regény főhőse a félárva Amir, aki elmeséli gyermekkorát, hogy miért szakadt meg Haszannal, a szolgálójuk fiával a barátsága, hogyan menekültek el az oroszok bevonulásakor Amerikába és miért ment vissza felnőttként az akkor már a tálibok uralta országba. Amir gyerekkora a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején számára idillikus volt Afganisztánban, jólétben éltek gazdag és felvilágosult édesapjával, Babával. Ezzel ellentétben az iskolában elkezdik sulykolni, hogy a hazarák, akik síita vallásúak alacsonyabb rendűek a pastuknál, akik szunnita muzulmánok. Amir pastu, de édesapja nem követi a bigott vallási előírásokat, fogyaszt alkoholt, családtagként bánik hazara szolgálóikkal és egyetlen bűn létezik szerinte, a lopás. 

A politikai változások nem kedveznek a család liberális felfogásának, az orosz megszálláskor Amerikába vándorolnak ki. Az emigráció évei alatt Amir és édesapja között sokkal szorosabb érzelmi kapcsolat alakul ki és talán ez is szerepet játszik abban, hogy mikor családjuk legfontosabb barátja telefonál Afganisztánból, Amir útra kell, hogy megpróbálja jóvátenni azt a bűnt, mely évek óta nyomja a lelkét. A regény utolsó része a legmegrázóbb: a főhős utazásakor olyan dolgokat él át, mely egy nyugatabbra élő embernek elképzelhetetlen. „Nagyon sok gyerek van Afganisztánban, de nagyon kevés gyerekkor.” Csak remélhetjük, hogy sok valódi Amir is megpróbál ezen változtatni.

(Khaled Hosseini: Papírsárkányok; Libri Kiadó, 2013)

Szülinapi cicák a konyhában

A magyar irodalomban mindig is kiemelt szerepe volt a gyermekeknek szóló műveknek. Szerencsések vagyunk, mert számtalan kitűnő irodalmárunk foglalkozott az ifjúságnak szóló versekkel, mesékkel. Volt, aki saját akaratából – például Janikovszky Éva -, volt, aki kényszerből, mert mást nem jelentethetett meg, mint például Kormos István. Van, aki a családi állapota miatt kezdett ezzel a témával foglalkozni: például Szabó T. Anna. 

A kortárs költőnő első kötetei felnőtteknek szóltak, de miután gyermekei megszülettek, bővült a megverselt témák köre. A Tükörcicák című könyve az igényes gyerekirodalom egy újabb darabja. Az érdeklődő hároméves is kedvét lelheti benne (és ebben hatalmas szerepe van Maul Ági kedves és a szöveghez tökéletesen illeszkedő rajzainak), de az olvasással ismerkedő kisiskolásnak is kitűnő lehetőség a gyakorlásra. A történet szerint egy cica testvérpár Cila és Laci, segítenek Püspökkenyér bácsinak, hogy megünnepelhessék a cukrász ikreinek születésnapját.

„A bácsi szól: Most munkára!

Kis segítség kell nekem!

Elmondom, hogy miről van szó:

van két drága gyermekem,

ikrek, mint ti:

Ma még csak 10 évesek,

holnap lesz a szülinapjuk,

a cukrászuk én leszek!

11, az dupla egyes,

mint a két lány: egyforma.

Jó lenne, ha a tortájuk

mihamarabb megvolna!”

Az igényes rímek sokszor formabontóak, mind nyelvileg, mind vizuálisan. A fülbemászó sorok néhány olvasás után megragadnak a gyerek és a szülő fülében is. Elmondása szerint a költőnőt saját, Gofri nevű macskájuk ihlette meg, de a cicapár felidézheti egy kifejezetten eleven testvérpár viselkedését is, ahol a szeretettől a veszekedésig bármi megtörténhet, akár egy pillanat alatt. A szülők egy újabb gyerekkönyvet vehetnek kezükbe, mely nem csak a gyerekeknek okoz majd vidám perceket.

(Szabó T. Anna: Tükörcicák, Tessloff Babilon Kiadó, 2013)

Macskás és szerelmes könyv

Lángh Júlia új regényének a címe egészen pontosan tükrözi a témát: Macskák és férfiak. A három síkon elmesélt élettörténet fő témái egy jelenkori szerelem, egy-egy múltbéli férfi története és a mindennapok történései, melyben nagy szerepet játszanak az írónő kedvenc macskái. A folyamatosan váltakozó témák egyedi ritmust adnak a műnek, de ez cseppet sem zavaró, hamar megszokjuk a lüktetést. Akár a hetvenes évek fővárosában vagyunk, akár napjaink egy kis falujából mesél szüreti történeteket, mindegyik otthonos hangulatot ad. Különleges a könyv műfaja is: tekinthetjük sajátos önéletrajznak, amely konkrétumok nélkül idéz fel egy gazdag élettörténetből fontos részeket. Némileg eltávolodik Lángh Júlia eddig megjelent írásainak stílusától, ez most nem regény, inkább egy kicsit filozofikus memoár, de nagyon jó olvasni. Néha elgondolkodik az olvasó, néha elérzékenyül, vagy zavarba jön, vagy teljesen együtt érez. Néha olvasás közben leteszi a könyvet, és egy ideig még ízlelgeti az épp elolvasott mondatot. "Szerintem kell a lelki egészséghez némi derű, kis jóhiszeműség, jóindulat." – írja egy helyütt, és ez a hozzáállás, ez a hangulat keresztüllengi az egész művet. Érdekes, ahogy összehasonlíthatjuk a régi szerelmekhez és a mostanihoz való viszonyulását. Az „építész”, aki a jelenben tűnik fel, teljesen más érzelmeket vált ki belőle, mint a „kígyóbűvölő” vagy más férfi a múltból. A macskákkal sokkal konzekvensebb a kapcsolata, Csiri közel 20 éve a társa, és a pontos leírásokból és az iránta áradó szeretetből választ kapunk arra is, hogy a könyv címében miért a macskák szerepelnek az első helyen.

(Lángh Júlia: Macskák és férfiak; Magvető Kiadó, 2014, 2990 Ft)

Betűk mögé bújva

Daniel Kehlmannt a kortárs német irodalom csodagyerekének tartják. Világszerte hatalmas sikert aratott eddig megjelent regényeivel. Az első műve kiadásakor csak 22 éves volt, és még most sincs negyven. F című regényének témája és szerkezete kissé formabontónak tűnik, de miközben olvassuk, minden rész értelmet nyer és egy tökéletesen megkomponált szerkezetű, ráadásul izgalmas és humoros könyvet kapunk. Egy interjújában az mondta az író, hogy ez a műve egy családregény, olyanoknak, akik nem szeretik a családregényeket. Rögtön az első oldalakon megismerkedhetünk a főszereplőkkel: 1984-et írunk, Arthur Friedland fiaival, Martinnal, Iwannel és Eric-kel egy hipnotizőr előadására mennek. Arthurt ellenkezése ellenére felhívja a műsorban a színpadra az előadó, majd a műsor után hazaviszi a gyerekeit, és évekre eltűnik és legközelebb sikeres íróként hallanak felőle. A három fiú sorsát befolyásolja az apa nélküli gyerekkor: mindhárman más életet élnek, mint amit elképzeltek, megterveztek maguknak. Martinból katolikus pap lett, aki inkább a Rubik-kockájával foglalkozik, mint a rábízott hívőkkel. Eric pénzügyi szakember, aki egyre kimerültebb a rengeteg munkától és gyógyszereken él. Iwan festőnek tanult, de egy másik festő hagyatékának (elég sajátos) gondozójaként lesz híres. A történet egy napját mindhárom fiú szemszögéből megismerhetjük, és ez a fordulópont, utána minden megváltozik. Kehlmann egyedi stílusába belefér a katolikus hitről való filozofálgatástól kezdve egy mentálisan zavart ember gondolatainak bemutatásáig sok minden. Sokrétű történet, ahogy a címe is többféle jelentéssel bírhat: F, mint família, vagy a vezetéknevük kezdőbetűje, vagy a regénybeli apa első könyvének főszereplője? Bármelyik lehet. Az író nem véletlenül kapta meg a Thomas Mann-díjat, tehetsége ebben a könyvében is megjelenik.

(Daniel Kehlmann: F; Magvető Kiadó, 2014, 3290 Ft)