1956

 Szeretem a történelmi regényeket, a tényeken kívül segít megismerni az adott korszakot, az embereket, szokásokat, nézeteket.

Az 1956-os forradalom nem volt olyan régen, a környezetünkben sokan élnek, akik ott voltak, látták, emlékeznek rá. Két regényt olvastam erről a témáról, mindkettő teljesen más, más korosztálynak szól, de pont ezért volt jó – ajánlom őket az ünnep után is.

Kiss Judit Ágnes Kórház az osztályteremben című regénye a Pagony Abszolút töri sorozatában jelent meg, ez már eleve jelzi az értékeit. Sok szempontból kiemelkedő regény, de szerintem az a legnagyobb erénye, hogy közel tudja hozni a tizenéveseknek az ötvenes évek világát. Az időutazó társaság teljesen máshogy éli meg a forradalom napjait, amikor benne vannak, mint amikor tanulnak róla (ez utóbbi eleve nagyon hiányos ismeretanyag). De még olyanokban is megmutatja az akkori és a mai világ közötti különbséget, hogy az egyik lány véletlenül azt mondja, hogy az angol a kedvenc tantárgya, vagy milyen összetett volt akkoriban a vallással kapcsolatos viszony.

Lóri a dédapjával akar találkozni, ezért mennek vissza egy titkos alagúton az időben. Annyit tud róla, hogy a Corvin köziekkel harcolt, aztán elmenekült külföldre. Disszidált. Csak pár fénykép maradt róla, meg néhány családi történet.

„A faterom börtönben van – folytatta a férfi. – Ennek a rendszernek ő ellenség. Rajta keresztül mi is. A tizenhárom éves öcsém meg én. Nem tanulhattam tovább. Az öcsém se mehet majd egyetemre. Az anyám a diplomájával egy gyárban dolgozik szalag mellett, két műszakban. Akit én feleségül veszek, az is ellenség lesz. A gyerekem is. Én ebben a rendszerben nem házasodhatok. Mikor teszek jobbat a lányomnak? Ha dolgozom fillérekért ebben a nyomorban, vagy ha az életem árán is jobb világba nőhet bele?”

Az írónő nagyon jól mutatja be a korabeli világot, leginkább azokra a különbségekre fókuszál, amik megérinti a négy kamasz időutazót. Hanna például nem tudja elképzelni, hogy ne utazzon át a határon meglátogatni egy rokonát. De nem hallottak a tanácsról, hogy kiutalják a túl nagy lakások egy részét társbérlőknek, és azt sem tudják, kik voltak az ávósok.

„Itt tizenegy éve még háború volt – számolgatta Hanna magában. – Ők még emlékeznek rá, főleg az idősebbek. Én biztos nem tudnám, mint kell ilyen helyzetben csinálnom.”

A történelmi események mellett a kamaszoknak a szereplők közötti viszonyok és a fiatalok otthoni helyzete is érdekes lehet. Rékának Lóri tetszik, de elviseli Sanyit, aki fülig szerelmes a lányba. Sanyi titkolja, hogy milyen beteg volt, de azt tudják róla, hogy zongorázik és hogy az anyukájával él. Hanna kicsit kívülálló, mivel nincs okostelefonja, de van négy testvére.

A regényben megjelenik sok ismert történet és szereplő (például Mansfeld Péter) de a kitaláltak között is sokan szerethetőek, élükön Karcsi papával. 

A másik könyv Moldova Györgytől volt a Magányos pavilon. Moldova György a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos érzékenysége itt is megjelenik, de a szokott szatirikus hangnem sokkal visszafogottabb (talán egyedül Englisch főorvos képviseli ezt a stílust, lehet, hogy ezért, de ő volt a kedvenc szereplőm). Két szempontból örültem, hogy elolvastam az évek óta a polcomon álló könyvet: az egyik, hogy ez a szerző egyik legendák övezte írása és kíváncsi voltam, miért. A másik ok, hogy sokkal közelebb hozta ezt az időszakot – eddig is ki tudtam számolni, hogy ez a forradalom 11 évvel a II. világháború befejezése után zajlott, de valahogy most nemcsak megértettem, hanem éreztem is, hogy mennyire közel voltak és hogy mi minden történt ebben az évtizedben, ami miatt fellázadtak.

A könyvben a forradalom szinte csak mellékszál, a történelmi események csak villanásszerűen jelennek meg. Olyan, mintha egy szerelmi történet lenne, melynek az indikátora a felkelés. A nővér és a volt elitélt kapcsolata mintha eleve kudarcra lenne ítélve, de lehet, hogy pont ezért lesz ennyire fontos nekik. Moldova megélte ezt az időszakot, nemcsak az események voltak pont úgy, hanem a korszellemet is meg tudta jeleníteni. Ami leginkább megfogott, hogy az emberi erények és gyarlóságok bemutatása mellett azt is jól érzékeltette, hogy ki miért viselkedett önfeláldozó vagy éppen alávaló módon.

Attól tartok, ma sem lenne ez másképp.