Barbarossa variáció

Szeptember elsejéről nemcsak az iskolakezdés juthat eszünkbe, hanem a II. világháború kitörése is. Számtalan irodalmi alkotás dolgozta fel a háború megrázó eseményeit és sok fikció is született róla - ezek közé tartozik Borisz Akunyin Kémregény című könyve is, mely 2016-ban jelent meg magyarul. A Barbarossa hadműveletet a németek azért találták ki, hogy váratlanul támadást indítsanak a Szovjetunió ellen 1941-ben, Akunyin pedig tulajdonképpen egy összeesküvés elméletet hozott össze valós történelmi tények feldolgozásával. Ez annyira jól sikerült neki, hogy én például elhiszem neki, hogy akár így is történhetett (az igazat úgy sem fogjuk soha megtudni). A regény főszereplője Jegor Dorin 24 éves alhadnagy, pilótaiskolát végzett első osztályú bokszoló, aki várja, hogy katonaként a hazáját szolgálhassa. Amikor tökéletes német nyelvtudásának köszönhetően beszervezik a Furfang akciócsoportba, igazi kémregénybe csöppen. Jönnek az üldözések, konspirációk, rejtjelezések, árulások – minden, ami egy igazi jó háborús krimihez szükséges. Bár Dorint hasonlítani sem lehet Fandorinhoz, Akunyin híres regényhőséhez, de szimpatikus teremtés és jó alakja a regénynek. „A mi országunk a legjobb a világon, igaz? A miénk a legigazságosabb társadalom. Nekem azt tanították az iskolában, a tanfolyamon… mindenhol. Én ezt el is hiszem. Nincs kizsákmányolás, nincsenek burzsujok és földesurak, meg ilyesmi. De mire való a jó társadalom? Arra, hogy az emberek jobbá váljanak, jól mondom? Akkor magyarázza el nekem, miért van az, hogy a mi honfitársaink, a szovjet emberek – szóval azok, akik szembejönnek az utcán, vagy a villamoson utaznak velünk, vagy a sorokban tülekednek, miért olyan – izé, antipatikusak. Miért van az, hogy az értelmiségiekkel meg a régi rendszerből maradt többi figurával még beszélgetni. De a történelemóráimon valahogy nem rémlik, hogy a cár alatt valaha is tízezer tisztet lőttek volna agyon, és akkor még ott van az a rengeteg ember a lágerekben. Persze a cári időkben is volt kényszermunka meg száműzetés, de például Lenin még vadászni is járt Susenszkojéban, és a menyasszonya, Nagyezsda Konsztantyinovna is odaköltözhetett hozzá. A mi fogalmaink szerint ez valóságos üdülés volt… Szóval, mi következik ebből? Nálunk a Szovjetunióban jobban érvényesülnek a gazemberek és a hülyék, mint a forradalom előtt, hát nem?”

Akunyin nem rejti véka alá a véleményét a jelenlegi orosz rendszerről, minden regényébe valamelyik szereplő szájába adja kritikus megjegyzéseit. Nagyon bízom benne, hogy a jövőben is csak az új regényei miatt fog a hírekben szerepelni, nem pedig mint egy rejtélyes baleset áldozata.

(Borisz Akunyin: Kémregény; Európa Könyvkiadó, 2016; 3490 Ft)

Moszkva, Győzelem Park (saját fotó)

Moszkva, Győzelem Park - ilyen márványemlékek jelzik a világháború minden évét - az első az 1941-es (saját fotó)