Sorsok hálózata

Leo Gursky lengyel zsidó, a II. világháború borzalmaiból Amerikába menekül fiatalkori szerelme után. A kétezres évek elején Alma Singer new yorki kamaszlány nyomozásba kezd, hogy honnan kapta keresztnevét. A két élet sajátosan fonódik össze – egyik információ a másik után derül ki, és a rég feledésbe merült titkokból a regénybeli regény, A szerelem története című művön keresztül ismerjük meg a főszereplők életét. Alma édesanyjával és öccsével, Madárral él, édesapja régen meghalt. Leo egyedül van lomokkal telizsúfolt lakásában és minden nap tesz valamit, hogy ne maradjon észrevétlen – aktmodell lesz, ruhákat próbál vagy könyvtárba megy. Egyikőjük kezdi az életét, a másik már a végét várja, de mindketten keresik önmaguk, válaszokat várnak és útmutatást, hogy merre menjenek. „(…) arról álmodoztam, hogy a véletlen valahogy összehoz. Végiggondoltam, hányféleképpen keresztezhetné egymást valahogy az életünk: esetleg mellé ülök le a vonaton, vagy együtt várakozunk az orvosi rendelőben. De végül rájöttem, hogy ez az egész rajtam múlik.” Alma Singer elindul, és levéltárban és egyéb hivatalos nyilvántartásokban kutatni kezd A szerelem története című regény főszereplője, Alma Mereminski után. Leo eltitkol fia, a híres író Isaac Moritz árnyékában él, de mire összeszedi bátorságát, hogy kapcsolatba lépjen vele, már késő. Akármelyik szereplő lép egyet, az hatással van a többiek életére is, mivel a sorsukat nem kerülhetik el. Lélekemelő és szívmelengető ez a regény, a történetmozaikok pedig egy teljes képet rajzolnak ki az utolsó lapokra.
(Nicole Krauss: A szerelem története; Magvető, 2017)

Árvaiék az Újvilágban

„S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” – írja József Attila Hazám című versében, mivel a magyar társadalomra nagy hatással volt az, hogy a 19. század fordulóján sokan próbáltak szerencsét az Újvilágban. Itt hagyták addigi életformájukat, szokásaikat, nyelvüket, családjukat. Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regénye az Árvai család amerikai éveiről szól. A Rög gyermekei trilógia második részében Árvai István családfő magyar földművesből amerikai gyári munkás lesz, de nem csak ez jelent változást az életükben. Miután megérkeztek az amerikai Toledóba, szigorú szabályokat állítanak fel saját maguknak - különös tekintettel a családi költségvetésre. Fő céljuk, hogy minél több pénzt spóroljanak, és hazatérésük után földet vehessenek maguknak. István természetes intelligenciája és fémipari tapasztalata miatt gyorsan beletanul az új munkájába, felveszi az amerikai szokásokat, de van, amihez ragaszkodik – például a szalonna és a hagyma reggelire. István felesége, Anna otthon vigyáz az egyre gyarapodó családra és őrlődik a magyarságuk megtartása és az amerikai mindennapok követése között. Ez nem is nekik, hanem a gyerekek generációjának nehezebb, a legidősebb fiú kivételével nem emlékeznek Szajlára, az ő otthonunk már az Egyesült Államok. A regény erőssége a részletgazdaság és a korhűség. Sok mindent megtudhatunk a korabeli tengerentúli világról, az olajfúrásról és a magyar közösség amerikai életéről. A bemutatott kép nem idealizált, hanem valóságos – Árvai Istvánból Steve lesz, és hiába a gyűjtenek, kérdésessé válik, hogy tényleg hazatérnek-e egyszer. A regény önállóan is értelmezhető, de sokat segít, ha ismerjük az előzményeket, az Ondrok gödre című művet. A Kossuth-díjas írónak pedig jó egészséget kívánunk, és nagyon várjuk a családtörténet befejező részét.

(Oravecz Imre: Kaliforniai fürj, Magvető, 2017; 4999 Ft)