Ha könyvet keresünk a nyaralásra
vagy akár csak egy strandolós hétvégére, Shannon Hale Austenland, Vakáció Mr.
Darcyval című regénye jó választás lesz. A 33 éves főhősnő, Jane Hayes, New
Yorkban lakik és dolgozik, átlagos szinglinek tekinthető. Van egy titka: szabadidejét
Jane Austin Büszkeség és balítélet című filmjének bámulásával tölti (a világ
bármelyik táján, a nők nagy része ilyenkor felsóhajt: igen, ahol Colin Firth alakítja
Mr. Darcyt). A hétköznapok egyhangúságát egy nagy-nagynénitől kapott különös
örökség töri meg: Jane részt vehet egy háromhetes all-inclusive nyaraláson, az
angliai Pembrook Park udvarházban. Némi hezitálás után elfogadja a lehetőséget
és elutazik. Az udvarházban különös játék zajlik: mintha visszarepültünk volna
1816-ba. A vendégek és a személyzet is a 19. század elejének szokása és
lehetőségei szerint él. Kötelező korhű ruhák, szokások, modor, emellett az
újkori világ technikai vívmányainak teljes tilalma. Nincs mobiltelefon, se internet
(a vendégek örömére azért angolvécé van éjjeli edény helyett). Jane hamar
beilleszkedik a kétszáz évvel korábbi angliai mindennapokba és részt vesz a
játékban, bár néha elbizonytalanodik a helyzet abszurditása miatt. A történetet
meg-megszakítja a Jane életében szereplő férfiak bemutatása. Az írónő kedves,
néha csipkelődő stílusa ilyenkor mutatkozik meg leginkább. Bár nem minden
alakul az előre megírt forgatókönyv szerint, érdemes végigolvasni a regényt,
hogy kiderüljön, Jane végül megtalálja-e a számára megfelelő partnert. Ajánlom
Jane Austin rajongóknak, de a férfiolvasók is sokat tanulhatnak belőle a női
lélekről.
2014. augusztus 28., csütörtök
2014. május 17., szombat
New York-i mese
Előre is elnézést kérek
mindenkitől, aki könyvajánlóra vár, ez nem az lesz, hanem egy vallomás. Nem
emlékszem, hol láttam meg először, de arra igen, mekkora hatással volt rám. Szerelem
volt az első olvasásra. Sok év telt el azóta, de érzelmeim nem változtak. Ha
csak egy könyvet vihetnék magammal egy lakatlan szigetre, biztosan Mark
Helprintől a Téli mese lenne az.
Izgalmasan kezdődik a regény:
Peter Lake, a jóindulatú és szimpatikus betörő menekül a Kurtafrakkosok bandája
elől és igazi csodaként megjelenik egy óriási fehér ló, „aki” segít neki elszökni.
Ők ketten a főszereplők, illetve New York városa, amely szinte élőlényként
viselkedik a regényben. Egy képzeletbeli huszadik század elejétől a végéig
kísérhetjük el a szereplőket, némelyik többször is előbukkan, ebben szerepe van
a felhőfalnak is, mely, ha valakit vagy valamit bekebelez, ki tudja, hogy mikor
és hol engedi újra el. Misztikus történések, mély
érzelmek, szép szerelmek, indaként szövik keresztül a történetet és véletlenek
nincsenek. Mindennek és a fő- és mellékszereplőnek komoly szerepe van. Virginia
Gamely és édesanyja, Hardesty Marratta vagy Jackson Mead tiszteletes, megannyi
említésre méltó, kitűnően megírt karakter, képtelenség pár sorban bemutatni
őket. 1983-ban jelent meg először a
regény, a világ minden táján elvarázsolta az olvasókat. Kultuszkönyvvé vált
Magyarországon is. Évekig vadászták a rajongók a használt példányokat az
antikváriumokban, hiánypótló a mostani megjelenés. Az sem gond, hogy az azonos
című film miatt adták ki a könyvet. Biztos, hogy jó lett a film is, de én sose
fogom megnézni. Peter Lake és Beverly, a fehér ló és New York huszadik százada maradjon
csak meg olyannak, ahogy Mark Helprin megírta, én meg elképzeltem.
Nem csak a húszéveseké a világ
Bridget Jones naplója sorozat megújította
és újra divatba hozta a napló műfaját az irodalomban, sőt, az első rész
felkerült a Guardian magazinban megjelent „10 regény, mely a legjobban jellemzi
a XX. századot” listára is. A szingli harmincas figurája annyira jól eltalált
és szerethető volt, hogy az olvasók már világszerte várták a harmadik részt. Ebben
Mrs. Darcy (azaz Bridget Jones) immár 51 éves és özvegy – bármennyire is
szomorú, a Világ Legtökéletesebb Férfija halott. Bridget is nehezen talál
magára. Két kisgyerek anyukájaként hiába segíti bébiszitter és bejárónő,
hasonló káosz veszi körül, mint fiatalabb korában. Az előző részekből megismert
barátai unszolására újból munkát vállal és elkezd ismerkedni a világhálón. Fielding
humora megalapozza a regény hangulatát, számtalan vicces rész van benne. A
fogyókúrák, alkohol, cigaretták helyett nikotintabletták számolgatása, az, hogy
képtelen megtanulni az elektronikai eszközök használatát - ezekben nem
változott a főhős. Viszont a vidám kalandok és a tőle megszokott szeleburdiság
mellett mélyebb érzelmek is megjelennek az életében. Amikor férjét hiányolja,
vagy kételkedik saját anyai képességeiben, az szívet szorongató. Anyagi gondjai
nincsenek, hála Mark Darcy előrelátásának, de a mindennapi életben sok
segítségre szorul. A család minden tagját érintő tetvesedésének kezelése
ugyanúgy megoldhatatlan problémát jelent, mint a spagetti főzés anélkül, hogy
felgyújtaná a konyhát. A randevúzási gyakorlata hasonló szingli időszakához, de
mégis összejön egy nálánál sokkal fiatalabb férfival. Az, hogy sikerül-e újra
Pöffeszkedő Családossá válnia, kiderül az izgalmas, de mégis könnyed regény végén.
2014. február 2., vasárnap
Hiába csengetett, Mylord!
Aki szereti az angol tájakat,
szokásokat, a rejtélyes családtörténeteket egy izgalmas regénybe szőve, élvezni
fogja Kate Morton Távoli órák című regényét. Az ausztrál származású írónő
kedvenc témája a viktoriánus kor utáni Anglia, a régi nemesi családok élete egy
új korszakban. A több szálon és több idősíkon futó cselekményben Edie, egy kis
londoni könyvkiadó szerkesztője munka miatt vidékre utazik, és véletlenül
rábukkan édesanyja gyerekkorának egy titokzatos helyszínére, Milderhurst
kastélyára. Edith-et, Edie édesanyját a második világháború alatt
kitelepítették a bombázott fővárosból, és több mint egy évet élt a kastély
három úrnőjével. Soha nem beszélt lányának az ott töltött időszakról, így Edie
nem véletlenül annyira kíváncsi. Az ódon kastélyban tett látogatása során
megdöbbenve jön rá, hogy a tulajdonosok, a Blythe nővérek még mindig élnek.
Nyomozni kezd édesanyja története után, de ez sok más titkot is felszínre hoz.
Így derül fény a nővérek édesapja, Raymond Blythe és az általa írt Az
iszapember igaz története című regény keletkezéstörténetére, Edie édesanyja
kastélyban töltött időszakára és a nővérek saját rejtélyeire. A regény igazi
thrilleré válik, bár a romantikus fajtából. A mű legszembetűnőbb sajátossága, a
hiány megjelenítése: a nemesi világ szolgálók nélkül, a titkok megfejtés nélkül
és a bűnösök büntetés nélkül. A megoldás mellett gondolkoznivalót is kapunk a
Távoli óráktól.
(Kate Morton: Távoli órák;
Cartaphilus, 2013, 3690 Ft)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)